A nővérem öt évvel ezelőtt elvette a vőlegényemet – most a férjemet is megpróbálta megszerezni, de Mike válasza mindenkit sokkolt

2. rész – A férfi, aki visszaadta a hitemet a szerelemben

Hosszú időbe telt, mire újra képes voltam megbízni valakiben. Nem akartam többé olyan kapcsolatot, amelyben állandóan azon kell gondolkodnom, vajon a másik valóban szeret-e, vagy csak addig marad mellettem, amíg valaki érdekesebb nem jelenik meg. A munkámra koncentráltam, befejeztem a tanulmányaimat, és próbáltam felépíteni azt az életet, amelyet korábban elképzeltem magamnak.

Aztán megismertem Mike-ot.

Nem volt olyan ember, aki hangzatos ígéretekkel próbálta volna lenyűgözni a környezetét. Inkább apró dolgokkal mutatta meg, mennyire figyelmes. Emlékezett arra, mit szeretek reggelizni, megkérdezte, milyen napom volt, és akkor is meghallgatott, amikor csak arra volt szükségem, hogy valaki mellettem üljön. Nem próbált megváltoztatni, nem hasonlítgatott más nőkhöz, és soha nem éreztette velem, hogy versenyeznem kellene bárki figyelméért.

A kapcsolatunk lassan, természetesen alakult. Mike mellett újra megtanultam nevetni, terveket készíteni, és hinni abban, hogy létezhet olyan szerelem, amelyben nem kell állandóan félnem az árulástól. Amikor megkérte a kezemet, nem a gyűrű értéke vagy a nagy gesztusok miatt mondtam igent. Azért választottam őt, mert mellette biztonságban éreztem magam.

Összeházasodtunk, és nem sokkal később megtudtuk, hogy gyermekünk lesz. Amikor először hallottam a baba szívverését, Mike megszorította a kezemet, és könnyes szemmel rám mosolygott. Most már a terhességem hetedik hónapjában jártam. Két hónap múlva megszületik az első gyermekünk, és minden nap egyre izgatottabban vártuk, hogy végre a karunkban tarthassuk.

Öt éven keresztül nem tartottam a kapcsolatot Samanthával és Spencerrel. Nem akartam tudni, hogyan élnek, mit csinálnak, vagy boldogok-e együtt. Nem kerestem őket, és azt hittem, ők sem akarnak többé beleszólni az életembe. Anyám azonban soha nem fogadta el igazán a döntésemet.