4. rész – A vacsora, amely egyre kellemetlenebbé vált

A vacsora kezdetben teljesen hétköznapinak tűnt. Anyám boldogan fogadta a vendégeket, mindenki gratulált neki a születésnapjához, és az asztalon egymás után jelentek meg az ételek. Én Mike mellett ültem, és próbáltam a lehető legtermészetesebben viselkedni. Samantha azonban úgy döntött, hogy az egész este középpontjába a férjemet állítja.
Közvetlenül Mike mellé ült, folyamatosan kérdéseket tett fel neki, minden megjegyzésén nevetett, és időnként még a karját is megérintette. Amikor Mike arról beszélt, hogy milyen munkát végez, Samantha különösen érdeklődőnek mutatkozott. Úgy viselkedett, mintha régi barátok lennének, pedig alig néhány perce találkoztak.
Mike igyekezett udvarias maradni, de nem bátorította a közeledését. Amikor észrevette, hogy kényelmetlenül ülök a terhességem miatt, felállt, hozott egy párnát, és segített megtámasztani a hátamat. Egy apró figyelmesség volt, amely számomra sokat jelentett.
Samantha mosolya azonban azonnal eltűnt.
– Nagyon figyelmes vagy hozzá – jegyezte meg. – Egy ilyen férfinak igazán olyan nőre lenne szüksége, aki jobban gondoskodik róla és az otthonáról.
A szavai első hallásra akár ártatlan megjegyzésnek is tűnhettek volna, de a hangsúlya egyértelmű volt. Nem engem dicsért, hanem azt próbálta sugallni, hogy nem vagyok elég jó a saját férjem számára.
Nem válaszoltam. Nem akartam anyám születésnapját veszekedéssé változtatni, különösen úgy, hogy a baba is úton volt. Mike azonban észrevette a feszültségemet. Megfogta a kezemet az asztal alatt, és halkan megkérdezte, jól vagyok-e.
Bólintottam, bár valójában egyre nehezebben viseltem Samantha viselkedését.
Aztán Spencer felállt, és kiment a garázsba, hogy újabb italokat hozzon. Samantha pontosan erre a pillanatra várt.









