3. Amit mindenki ártatlan családi hagyománynak hitt

Az évek során a gyerekeik is megismerték ezt a különös szokást. Amikor látogatóba érkeztek, gyakran viccelődtek azzal, hogy Margaretnek és George-nak saját esti rituáléja van. Margaret ilyenkor mosolyogva nevetett, George pedig büszkén töltötte ki a két poharat. A család senkinek sem tulajdonított különösebb jelentőséget ennek a hagyománynak. Margaret azonban időnként furcsán érezte magát az esti ital után. Előfordult, hogy nagyon hamar elálmosodott, másnap reggel pedig nehezen emlékezett bizonyos beszélgetésekre. Amikor ezt szóba hozta, George mindig azt mondta, hogy egyszerűen fáradt, és már nem olyan fiatal, mint régen.
4. Az első gyanús jelek
Margaret az utóbbi években egyre gyakrabban tapasztalt szokatlan fáradtságot. Néha már este kilenc óra előtt alig tudta nyitva tartani a szemét, máskor pedig reggel úgy ébredt, mintha egyáltalán nem pihent volna. Néhányszor enyhe szédülést is érzett, és előfordult, hogy nem emlékezett pontosan arra, hogyan fejeződött be az előző esti beszélgetésük. George minden alkalommal megnyugtatta, hogy nincs semmi komoly baj. Azt mondta, az életkorával járó változásokról van szó, és Margaretnek nem kellene minden apróság miatt aggódnia. Az asszony hitt neki, mert negyven év után már természetesnek vette, hogy férje szavai mögött jó szándék áll.









